Lourdes

Nagyon fontosak a Mária-jelenések, de most egy itteni, premontreiek által ellátott plébániatemplomról szeretnék hírt adni. Neve: Our Lady of Lourdes Catholic Parish Church (Lourdes-i Miasszonyunkról elnevetett Katolikus Plébániatemplom). A plébánia gyökerei 400 évre mennek vissza. Francia jezsuita atyák alapították 1671-ben. A templom persze már nem a régi, mert több átépítésen, renováláson ment keresztül az évszázadok során. A most látható állapot a 1999-es teljes felújításnak, bővítésnek köszönhető...

A torony és a kocsi között látható a főbejárat, ami a múltat és a jelent köti össze. A kaputól jobbra található a régi, kisebb templomrész; amiben van egy kb. 150 fő befogadására alkalmas kápolna (szép, szenteket ábrázoló üvegablakokkal), ahol a hétköznapi, meg a temetési miséket mondják. Mellette van egy nagy közösségi terem (ez volt régen a templom, amit kinőttek), ahol több-száz ember le tud ülni, előadásokat és étkezéseket lehet benne tartani. A kaputól balra nyílik a legújabb (12 éves) hatalmas templomtér.

Az épület kívülről túl modernek és jellegtelennek tűnhet (nekem is ez volt az első érzésem), de amikor beléptünk az érzésem rögtön megváltozott. Különös barátságos érzés fogott el az első benyomásra is, de miután részt vettem a liturgián és kicsit együtt voltam az atyákkal és a hívekkel, akkor teljesen megszerettem a nagysága ellenére is barátságos templomot és a nyitott, barátságos, vidám közösséget.

A templom jó pásztora, plébánosa Fr. Tim Shillcox premontrei atya, akivel együtt lakunk a Perjelségben. Ő hívott meg engem a múlt vasárnapi szentmisére és nagyon kedvesen bevezetett a templom és a közösség életébe. A templom egy részlete egy különös szögből fényképezve (szerintem Márton atyának tetszene):

A belső tér és a plébánia nagyságáról egy pár érdekes szám-adat: ~1200 ember tud leülni a templomban, egy normál vasárnapi nagymisén is több mint 1000 ember vesz részt, és egy közös, nagy ünnepnapkor (pl. Nagyhét) ki kell bővíteni a helyeket oldalt és az előtérben plusz székekkel, hogy a kb. 1700 ember beférjen. Nem semmi, ugye? A misén is igen különleges élmény volt részt venni; egyszerre hatalmas, megrendítő és családias. Csodálatos látni ilyen nagy, élő és a hitét komolyan gyakorló közösséget!

A tér közepén egy-vonalban: Szenteltvíztartó (és keresztelő kút is egyben), Sedes (papi szék), Adventi koszorú, Oltár és a Feszület előtt az Ambó (felolvasó állvány). Több és gyönyörűen végzett processzió van a szentmisében: a Bevonuláskor,  az Evangélium előtt, a Felajánláskor, az Áldozáskor és a Kivonuláskor.

Fr. John kisegítő premontrei lelkész, Fr. Tim plébános és jómagam...

Nagyon jól, otthonosan éreztem magam; biztos, hogy nem utoljára voltam ott!

Bőveben itt lehet találni információkat a plébániáról...