Egy sokak felől érkező jogos kérésnek és régi lemaradásnak szeretnék ebben a bejegyzésben eleget tenni.
Már három hónapja élek ebben a közösségben és még nem-igen írtam és képet sem mutattam róluk.
Az egész apátságról és minden körülöttem élőről nem tudok teljes körképet adni (egyelőre, de ebben is tervezek előrehaladást - iskolatársak, új barátok, segítők, egyéb külföldi rendtársak...), de akik premontreiként ennek a főiskola területén lévő priorátusnak a tagjai, azokról most már igen időszerű szót ejteni. Tudom mostanában kevesebbet blogolok, ez nem a kezdeti lelkesedés lanyhulásának, hanem a keményebb tanulásnak és a szerteágazóbb feladatoknak tudható be. Tehát most az információ-éhség enyhítésére következzék egy kis körkép a rendház tagjairól.
(Soronként felülről - lefele, és balról - jobbra fogok haladni.)
Rowland DePeaux - Nagyon kedves, csendes, mély érzésű, mosolygós atya. Nyugdíjban van már, de még a közelben kisegítő lelkészként dolgozik. Nagyon szeret és tud is énekelni. Egy nagy vegyeskarban rendszeresen énekel. Nagyon szeret utazni, most is éppen nagy készülődésben van.
Brian Prunty - Ő a ház elöljárója, akihez az apátságtól függő ház általános ügyei tartoznak. Mi is (külföldiek) a mindennapi ügyekben hozzá fordulhatunk. Nyugdíjban van már ő is, de még a közelben kisegítő lelkészként dolgozik. Spanyol miséket is szokott celebrálni. A liturgiában, meg amúgy is elég haladó elveket vall, és nagyon kritikus. Fanyar, angolos humora, különleges nevetése és egyéni szófordulatai emelik amúgy is karakteres egyéniségét.
James (Jim) Baraniak - A ház legfiatalabb (40-es közepe) és szerintem legdinamikusabb egyénisége. Kicsit néha harsány, de ragadós a vidámsága. Hihetetlen aktív és eredeti figura, állandóan mozgásban van. Úgy tűnik a pörgés, a tevékenység az élet-eleme. Ennek megfelelően van is mit csinálnia. Ő a mellettünk lévő szent József templom plébánosa. Sok minden mást is csinál, de ami nagyon érdekes, hogy ő a híres Green Bay Packers amerikai focicsapat káplánja. Minden meccsre elmegy a csapattal, misét tart a meccs előtt és gyóntat, beszélget a játékosokkal. Úgyhogy rengeteget utazik szerte az országban.
John Bostwick - Az egyik kedvenc atyám, nagyon megszerettem. Csendes, bölcs, dolgos, mély és jó humorú. Ő az, akinek a felfogása leginkább hasonlít a mienkéhez. Nagy tisztelettel van a liturgia és az egyházi hagyományok iránt. (Még ortodox vesperásra is elmentünk együtt.) Teológiában járatos és tanítja is itt a főiskolán (plébánián is besegít misézni és gyóntatni). A korai egyház élete érdekli és sokat is tud ebben a kérdésben (is). Egy ilyen otthonülő, sokat olvasó, kicsit polihisztor figura. A közösségben általában őhozzá fordulhatunk, ha valami komolyabb kérdés felmerül. Én is vele beszélgetek a legtöbbet. Szegény sok egészségi problémával küzd (túlsúly, cukor, légzés, keringés). De mindig derűs...
Timothy (Tim) Shillcox - John mellett ő áll a legközelebb a szívemhez. Ő a második legfiatalabb a házban (50-es közepe). Nagyon sok minden miatt szeretem. Hihetetlen figyelmes, empatikus, nagyon jól együtt tud dolgozni az emberekkel. Egy közeli, nagy plébániának (Louerdesi Szűzanyáról elnevezett közösség) a vezetője és szíve-lelke, olyan igazi atya. Nagyon szeretek vele menni a vasárnapi misékre, egészen otthonosan érzem magam abban a nagy templomban és a barátságos emberek között. Tim késői hivatás, rendi élete előtt művészetet tanított középiskolákban. Hihetetlen jó érzéke van az alkotásokhoz, formákhoz, szépségekhez; a ház díszítéseit is ő alakítja (pl. Karácsony). Nekem pedig mindig segít, amiben csak tud (pl. fogalmazás átnézése). Nyitott, vidám, kreatív. Örülök, hogy megismerhettem.
Brendan McKenough - A ház legidősebb tagja (majdnem 90 éves) és azt hiszem legalacsonyabb is. Már nem nagyon aktív a pasztorációban, de azért még minden héten elmond egy-két szentmisét, ahol szükség van rá. Spanyolul is jól beszél, úgyhogy ezt a adottságát is kihasználják. Egyébként itthon van a szobájában, TV-t néz, minden héten elmegy a barátaival kártyázni. Nagyon keveset beszél, de akkor vagy nagyon vicces, vagy nagyon komoly. Étvágya alig van, csak csipeget, de azért egyelőre nem úgy tűnik, hogy el fog fogyni.
Gery Meehan - Az idősebb korosztályhoz tartozó atya, akiről viszonylag kevesebbet tudok. Ez azért is van, mert nagyon rosszul hall, még készülékkel is, így elég nehéz vele kommunikálni. Ezért kicsit a közösség peremén van. Magas, vékony, mosolygós, és mindig valamit dúdoló atya. Kocsit nem vezet, így sokat gyalogol, vagy buszozik, amikor éppen valaki nem hozza-viszi. Korábban tanított és évekig a főiskola lelki életének a vezetője volt. Nyelvekben nagyon otthon van, németül és spanyolul is jól beszél. Most, nyugdíjasként, ő is kisegítő lelkész a közeli plébániákon. Van, hogy 3 vasárnapi misét is celebrál.
Peter (Pete) Renard - Talán a ház legkülöncebb, kiismerhetetlenebb lakója. Harsány, nagyon amerikai, sokszor kemény, kissé figyelmetlen. Ha valamire rákattan, akkor órákig tud magyarázni. Olyan nagyon egyedi figura a gondolkodásában, beszédében és gesztusaiban. A közösségi alkalmakon nem nagyon vesz részt, elég egyéni életet él felfogásban és időbeosztásban is. A ház pénzügyeivel foglalkozik és a környékben ő is rendszeres lelkipásztori munkát végez. A zenét nagyon szereti, külön zeneszobát rendezett be a másik szárnyban. Nagy kotta és hangszer-gyűjteménye van, és rendszeresen játszik egy fúvós együttesben.
Alfred (Al) McBride - Az idősebb korosztály legszimpatikusabb személye. Kicsit olyan mint egy kedves, szelíd nagypapa. Ő is inkább itthonülősebb fajta ember, mint John. Neki is vannak rendszeres, de kisebb lelkipásztori feladatai a környéken, de az ő nagy karizmája az írás. Rengeteg könyve jelent meg az elmúlt évtizedekben, főleg a homíliagyűjteményei a legismertebbek. Ő a szervezője és vezetője a szombat reggeli miséknek, amiben nekem is egyre nagyobb részt enged. Itt tudok legtöbbet gyakorolni az angol misézéssel kapcsolatban. Először vele koncelebráltam, most már néha én vagyok a főcelebráns (de még ő prédikál), a hó végén viszont már egyedül is kell miséznem. Nagyon kedvesen, türelmesen segít és tanít.
Conrad Kratz - Ő az egyik kivétel a csapatban. A priorátus elöljárója volt nyár közepéig, amikor egy vérrög miatt az egyik oldala lebénult. Át kellett költöznie az apátságba, hogy a nővérek és a többiek állandó segítségével gyógyulhasson. Sok türelemmel, de lassan javul az állapota. A betegsége mellett is egy fantasztikus ember. Nyitott, vidám, nagyon közösségi és mindenki szereti. Annak a közösségnek volt a plébánosa, amit most Tim vezet. Most is sokan tartják vele a kapcsolatot és keresik fel az apátságban. Ő pedig most is otthonának érzi ezt a házat és minden héten pár órát velünk van.
Ken DeGroot - Ő is az idősebb korosztályhoz tartozik. Nyárig egy nagy plébánia vezetője volt a városban. Sajnos neki is megromlott az egészsége, úgy tudom neki az egyik csípőjével van valami komolyabb gond. De azért ő is hetente visszajár és segít a régi, szeretett helyén. Az egy különleges kétnyelvű plébánia, angol és spanyol. Nagyon sok itt a mexikói, vagy más közép-amerikai országból jött spanyol anyanyelvű ember. Nekik van ott szentmise és minden egyéb spanyolul is. Ő tehát a nyelvekben is ügyes, de a kedves, fanyar humorú stílusával a közösségben is aktívan benne van.
Rékasi (Joe) Csaba - Ő, a már korábban is emlegetett magyar atya, a másik kivétel a sorban. Neki is a kora (91 éves) és az egészsége miatt az apátságba kellett költöznie, de előtte hosszú évekig ennek a közösségnek volt a tagja. (Azért persze mindkettőjüknek megmaradt itt is a szobája.) Csaba atya a kommunizmus kezdetekor külföldön tanult és nem tudott hazamenni, szóval 1948-tól nem él Magyarországon. Befejezte a francia tanulmányait Párizsban, majd Amerikába jött tanítani. Több mint 30 évig oktatott franciát a Ditroit-i egyetemen. Doktorált is és több jelentős kitüntetést is kapott a francia nyelv és kultúra terjesztéséért. Nyugdíjba vonulása utántól él itt ebben a közösségben. Egyébként a gödöllői közösség seniorja. Hihetetlen nyelvtehetség, vagy 6 nyelven beszél, ebből hármat anyanyelvi szinten. Kedves, társasági ember, aki minden héten legalább egyszer elmegy a moziba. Szerintem jobban képben van a filmekkel kapcsolatban, mint a tizenévesek!? hiányzik neki a priorátus és főleg Albin atya (a másik magyar atya, aki 2 éve meghalt). Próbálunk segíteni egymásnak: ő segít nekem, hogy az angol társalgásban ügyesedjek; én pedig neki, hogy a magyart ne felejtse el és legyen társasága. Szóval minden héten egy pár órát együtt töltünk, főleg hétvégén. Úgy érzem megkedveltük egymást és ő is örül, hogy itt vagyok.
